Minden bizonnyal sok helye van még a világnak ahol néhány kilométer távolságon belül nagyon különböző korok tárgyi emlékei találhatók. Két ilyen hely volt célunk a februári Vértesben.
Hát azt hiszem ezt hívják csalóka időnek ami ma volt! A nap délben előcsalogatja a kiéhezett erdőjárót aztán délután meg nyakába zúdítja az esőt! De, hogy ne legyen teljes az elkeseredés, azért ad már némi kedvelni valót is az erdő. Például egy-egy hóvirág képében. Itt ugyan nem alcsúti mennyiségben de annál szerethetőbben. (A többit a vaddisznók megették.)
Első célpont a Csák nemzetség várának geoládája volt. Anonymus, a kor regisztrációs felelőse ír róla, hogy Árpád vezér Elődnek ajándékozott itt egy jókora erdőt (pedig tudjuk az erdő mindenkié), majd Előd fiának Szabolcsnak unokája Csák, várat építtetett itt. Hát családilag biztos szüksége volt rá mert a Csákok sokáig éldegéltek errefelé. Ám miután a rokon Csák Máté csapatai elvesztették a rozgonyi csatát 1312-ben, a vár ismeretlen módon rommá lett és már nem épült újra. Igaz volt vagy mese volt? Láthatólag vár állott, de most kőhalom.
A vár fala alulról...
...és felülről.
A távolabbi időkön való elmerengés után, újabb idők felé indultunk. Egy emlékoszlop s geoládája várt. A hely egy II. világháborús történésnek állít emléket. 1942 karácsony éjszakáján egy német repülőgép zuhant itt az erdőre. A hat fős legénységből egy ember élte túl a gravitáció hatását, aki az 5 km-re levő Gántra, sebesülten vánszorgott be. Az eset oka máig ismeretlen. A túlélő pedig, a helyiek szerint, még nagyon sok éven át itt töltött imádkozva minden karácsony estét. Nagy változásra képes az emberi lélek. A roncs összeszedett darabjai mellett elmélyedve pedig mindenkit megérinthet az emberi esendőség.
(A fotók egy előző látogatás alkalmával készültek.)
(A fotók egy előző látogatás alkalmával készültek.)
Ám minket nem csak az emberi, hanem a vízi esendőség is kezdett megérinteni. Szép lassan, majd egyre áztatóbban hullott a nyakunkba. Majdhogynem futólépésre kellett venni a figurát. Végül sikerült nem bőrig ázni, s majd 10 km-el a bakancsban, a kocsi motorhőjénél megmelegedve egy remek túranapot zárni.