Ilyenkor március elején még nem annyira izgalmas az erdő. Semmi madár fütyfürütty, növényzet alig zöldellik, erdészeti munkálatok mély nyomai mindenütt. Mondhatni semmi extra. Vagy mégis?
Ha ebben az erdőben baktat az ember a kiválasztott célja felé, s közben meglát egy hollópárt, amint faágakkal csőrükben szálldosnak ide oda, majd megpillantja a megkezdett fészket is az már talán valami. Mert hollófészek építést látni talán nem mindennapi.
A figyelmes ember ilyenkor igyekszik tovább ne zavarjon. Ha pedig ebbéli igyekezete közben megpillant egy fekete harkály párt, ahogy szinte násztáncot járva repdesnek a fák között, az sem általános.
Aztán ha megy tovább és keresztül halad egy olyan erdőrészen ahol rengeteg túrás, fúrás, kaparózás, vakarózás, hentergés, fetrengés, rágcsálás, csócsálás nyoma látható, akkor tudja, hogy itt bármelyik pillanatban "valakibe" botolhat, s nem erdei lényként ezt sem minden nap tapasztalhatja.
Egy vakarózó fa nagyvadaknak
Ha mindezeken keresztül sikerül elérnie az áhított úti célt a geoládát, akkor csak megáll a turista és néz ki a fejéből, hogy itt micsoda csodás kilátás van! Ámul és bámul. Kicsit leül a gyenge napsütésben, sütkérezik egy cseppet, majd nehezen de nem feledve, búcsúzik a látványtól.
Ó jaj de szép!
Alattunk Csákvár és a Zámolyi-medence…
A visszaúton kicsit elnyelvészkedik, hogy akkor ez most fenséges, avagy felséges volt, majd megérkezvén a parkolóhoz, egy kisgyerek felkiáltására - „Nézd anya turisták!” - nyugtázza, hogy igen ő a turista, aki ma is egy feltöltő napot élt meg az erdőben, ahol egyébként ilyenkor még nincs semmi extra látnivaló!
Távolban, úgy 40km-re a Budai-hegyek
Az utolsó pillantás
A visszaúton kicsit elnyelvészkedik, hogy akkor ez most fenséges, avagy felséges volt, majd megérkezvén a parkolóhoz, egy kisgyerek felkiáltására - „Nézd anya turisták!” - nyugtázza, hogy igen ő a turista, aki ma is egy feltöltő napot élt meg az erdőben, ahol egyébként ilyenkor még nincs semmi extra látnivaló!