2016. január 8., péntek

Csókakő - Mór gyalogtúra (visszaemlékezés)

Hát az idén esett már egy kis hó. De tényleg csak kicsi ahhoz képest amennyi ez előtt a túra előtt esett. Persze az, hogy esett egy dolog. Na de márciusban!?

2013 márciusában igen nagy hó hullott. Az utakat is alig sikerült eltakarítani. Sokan kint rekedtek. Mikor lehetővé vált a közlekedés akkor úgy döntöttünk, hogy ezt testközelből is látni kell, hiszen ritkán lehet magashegyi hatású havas túrát tenni középhegységben.

A hófalak méricskélése

„Van maguknál egy heti hidegélelem?” – fogadott a sofőr mikor a buszpályaudvaron felszálltunk. Megnyugtattuk: „Nincs, de nem is leszünk addig.”

Ez a túránk egy szokásos útvonal, amit szinte minden évszakban megteszünk, mert a táj, a növényzet, s a kilátás végig páratlan, nem nagy nehézséggel. Most azonban igencsak fel kellett kötni a gatyát!  

A "gatya felkötése" és a túrabotok előkészítése

Csókakői hóban botorkál a turista

A panoráma fenségesen hideg

Szél szerencsére nem borzolta a kedélyeket, de már Csókakő után a hegyoldalra menet térdig érő hóban kellett gázolni. Akinek közülünk nem volt lábszárvédője, szinte már ezen a szakaszon átázott. Ez csak azért jelentett problémát, mert legközelebb a 6 km-re levő Móron találtunk melegedési lehetőséget, azt is csak egy gyengén fűtött cukrászdában néhány hideg süteményszelet mellett.

 Amikor minden csupa hó

Menekülési útvonal azonban ezen a túrán nem nagyon van, mert ha egyszer felmegy az ember a hegyoldalba, akkor onnan lejönni csak az elején vagy a végén lehet. Tehát mindenkinek becsülettel végig kellett mennie. Dicséretére váljék a csapatnak ez – emlékeim szerint megfázás nélkül – mindnyájunknak sikerült.

Mór panorámái

Valahol a Harmatos völgyben

Emlékezetes túra maradt. Volt erőkifejtés, küzdelem, de azért megúszható módon. Ha lesz ennyi hó, lehet, hogy megyünk az idén is! Részvétel kizárólag lábszárvédőben!