2016. január 12., kedd

Megfagyott vízimalom

Ha anno valahol volt egy patak akkor azon nagy eséllyel volt vízimalom is. Ez Pázmándon sem volt másképpen.

Egy helyi családnak köszönhetően, a Bágyom-ér partján még most is áll - eredeti tervrajzok alapján, erősen felújított formában - a malom. 
 

Egy havas, ködös kiruccanás és egy geoláda hozott ide bennünket. Nem indultunk korán és hamar végezni is kellett, mert ilyentájt a nap nem nagyon mutogatja magát s csak abból lehet tudni a létezéséről, hogy nagy nehezen, de még lehetséges a nappali fényképezés. 


A képek mutatják, hogy mennyire aludt a malom. Zárva az ajtók, nem füstölt a kémény, s állt a kerék is. A jég alatt azonban csobogott a patak, s ha a hírek igazak akkor a tulajdonos a jövőben megmozdítandó óriás kerékkel egyszer majd áramot szeretne termelni. Jól teszi!

 Mi pedig kósza látogatók addig is megnézhetjük kívül, s a sűrűn ott tartózkodó gazda jelenlétében akár belül is.


A Csipkerózsika álmú malom után még felszaladtunk a Cseplek hegyre szintén egy geoláda után kajtatva, de a nagy sötétedő ködön kívül semmit sem láttunk. Ja! De. Egy agyonfagyott buddhista imazászló füzért. Láttam már itthon sokfélét. Bolti újat, kissé megfakultat, tépettet, rongyosat, de ilyen fagyottat és jegeset még sosem. Ám ez jelezte most, hogy a Buddhák a fagyban s a legnagyobb ködben is köztünk járnak.


2016. január 8., péntek

Csókakő - Mór gyalogtúra (visszaemlékezés)

Hát az idén esett már egy kis hó. De tényleg csak kicsi ahhoz képest amennyi ez előtt a túra előtt esett. Persze az, hogy esett egy dolog. Na de márciusban!?

2013 márciusában igen nagy hó hullott. Az utakat is alig sikerült eltakarítani. Sokan kint rekedtek. Mikor lehetővé vált a közlekedés akkor úgy döntöttünk, hogy ezt testközelből is látni kell, hiszen ritkán lehet magashegyi hatású havas túrát tenni középhegységben.

A hófalak méricskélése

„Van maguknál egy heti hidegélelem?” – fogadott a sofőr mikor a buszpályaudvaron felszálltunk. Megnyugtattuk: „Nincs, de nem is leszünk addig.”

Ez a túránk egy szokásos útvonal, amit szinte minden évszakban megteszünk, mert a táj, a növényzet, s a kilátás végig páratlan, nem nagy nehézséggel. Most azonban igencsak fel kellett kötni a gatyát!  

A "gatya felkötése" és a túrabotok előkészítése

Csókakői hóban botorkál a turista

A panoráma fenségesen hideg

Szél szerencsére nem borzolta a kedélyeket, de már Csókakő után a hegyoldalra menet térdig érő hóban kellett gázolni. Akinek közülünk nem volt lábszárvédője, szinte már ezen a szakaszon átázott. Ez csak azért jelentett problémát, mert legközelebb a 6 km-re levő Móron találtunk melegedési lehetőséget, azt is csak egy gyengén fűtött cukrászdában néhány hideg süteményszelet mellett.

 Amikor minden csupa hó

Menekülési útvonal azonban ezen a túrán nem nagyon van, mert ha egyszer felmegy az ember a hegyoldalba, akkor onnan lejönni csak az elején vagy a végén lehet. Tehát mindenkinek becsülettel végig kellett mennie. Dicséretére váljék a csapatnak ez – emlékeim szerint megfázás nélkül – mindnyájunknak sikerült.

Mór panorámái

Valahol a Harmatos völgyben

Emlékezetes túra maradt. Volt erőkifejtés, küzdelem, de azért megúszható módon. Ha lesz ennyi hó, lehet, hogy megyünk az idén is! Részvétel kizárólag lábszárvédőben!