Új kilátója van a Gaja-völgynek! Vagyis már nem is annyira új, mert 2015 decembere óta készen van, de ünnepélyesen csak az idén adták át.
Ezt a kilátást legalább egyszer minden turistának látnia kell, még ha a forgalom miatt nem is lesz igazán kedvenc a hely. Így voltunk ezzel. Lássuk hát!
Már a megközelítés vegyes érzelmekkel bírt. Az ígéretes tavaszi napfény – meg persze az új látnivaló – nagyon sok embert csábított ide ezen a hétvégén. Minden sziklán és úton, emberek és emberek. Elgondolkodtató volt, hogy mennyire jó dolog tömegeket csábítani egy természeti értékeiben bővelkedő helyre. Persze senki elől nem lehet elzárni az ilyen tájat sem, ám mikor a nők kezeiben letépett virágcsokrokat, az út mellett nyíló virágok közt eldobott banánhéjat lát az ember akkor muszáj feltenni magában ezt a kérdést hozzátéve, hogy sehol egy parkőr, vagy legalább egy egyenruhás ejnye-bejnye személy.
A kilátóhoz érve sem sikerült jobb érzésekre szert tenni. Maga a kilátó egy szlogennel élve: „Ronda, de finom!”. Egy fémtálca a táj felett. A finomsága a pazar kilátásban rejlik, a rondasága pedig a horganyzott acélban. Nem volt ingerenciám fényképeket készíteni róla, de ha mégis valaki meg szeretné nézni ITT megteheti. Inkább csináltam a belőle élvezhető kilátásról egy kattintást, gyorsan mielőtt elért volna a kilátó alatt dohányzó fiatalok füstje a szegény bodobácsokkal épp strandosat játszó gyerekek zsivaja, s mielőtt fel nem tódult a következő emberhullám.
DK-re a Fehérvárcsurgói-víztározó
Viszonylag gyorsan továbbmentünk, hogy strandzaj nélkül fényképezhessünk az éppen nyíló virágokból még néhányat, amik között védett is akadt. Hát szépek! S lám így is haza lehet vinni őket, hogy a jövőben sokkal jobb természeti kilátásaink lehessenek!
Bársonyos tüdőfű
Leánykökörcsin
Ibolya csokor
Bogláros szellőrózsa