A Kelet-Bakony lábai. Szép ez a táj de a rendszeres hadgyakorlatok miatt sajnos sokszor még manapság sem túl békés.
Ha Várpalotáról Tés felé vesszük az irányt, akkor egészen könnyen belebotolhatunk a hadiból polgárivá minősült kilátóba - s geoládájába - mely most már Maderspach Viktor nevét viseli.
Mérnök, sportoló, vadász. Nézeteiben magyarabb a magyarnál. A leírások szerint amolyan igazi "vadmagyar". Űzte vágta az ellent, meg az erdei vadat. Életútját csupa vér övezi. Kemény ember volt, de micsoda fordulata az életnek, hogy a véget egy felborult teherautó hozta el számára, s a róla elnevezett kilátó lábainál épp most nyílnak a kora tavaszi virágok.
Tavaszi hérics
Panoráma a Baglyas-hegyre
Ha már eléggé meggyönyörködtük a kilátást továbbmehetünk az innen néhány kilométerre húzódó Burok-völgybe. Ez a völgy minden évszakban vadregényes és megfelelően küzdelmes. Az úton - ha van - járni nem egyszerű. Itt nincs gondozás, nincs ápolgatás. Csak ahogy a természet adja.
Ám ilyentájt még könnyebb itt a létezés, mert nem meleg az idő, nincs szembe repülő kamikaze legyecske, nincs szúnyog, kullancs, csalán, s minden egyéb nehezítő körülmény. Így kora tavasszal pusztán a sáros talajjal küzdve, egyes szakaszokon két méterenként kell öles fatörzseken átharcolni magunkat. Úgyhogy aki egy igazi dzsungel felkészülési túrát szeretne az ne ilyenkor menjen! Majd augusztusban jobb lesz arra. Hiszen most csak medvehagyma van és itt is csak virág meg virág.
Erdei galambvirág
Na ezt nehéz volt meghatározni! :)